Az elmúlt napokban több hír is napvilágot látott a romániai tanintézmények működésének és keretszabályzatának módosításával kapcsolatosan. Mivel a Hoppipolla fiataloknak gyárt tartalmat, így nem hagyhattam figyelmen kívűl ezeket. Lényegi változás nem történt, semmi olyan, ami érdemben érintene bármilyen diákot. Vagyis ha valaki még hordott egyenruhát, akkor talán őt érinthette az, hogy ettől kezdve ez már nem kötelező. Azonban változás állt be  mobilok használatában. Erről véleményt mondott már Kovács Péter is, és nem tudok vele egyet érteni.

12 évig jártam iskolába. Voltak jobb és kevésbé jó élményeim az intézménnyel kapcsolatosan. Voltak jobb és kevésbé jó tanáraim is. Ahogy mindenkinek.

Mobilom 10-12 éves korom környékén lett, igaz, nem mindennap volt nálam az iskolában, de többször megtörtént, hogy elvittem. Egy nagyjából 3-os gyerek természetesen betartja a tanító néni által megszabott szabályokat, így órák alatt ott pihent a telefon a hátizsákom legaljában. Aztán teltek az évek, én egyre nagyobb lettem, s egyre több időt töltöttem az iskolában. 5-8 osztályban elég gyakran történt meg, hogy bizony-bizony órán az asztalra kitettem a telefont. Nem azért, hogy bütyköljem óra közben, hanem egyszerűen azért, hogy ha úgy alakul, tudjam megnézni, hogy hány óra. Aztán 9-12-es koromban bizony-bizony alakult már úgy, hogy el kellett küldenem egy SMS-t óra alatt, mert közbejött valami, kellett szóljak a szüleimnek, hogy változott a program… Ez nagyjából 20 másodpercet vett igénybe (de csak azért mert ékezetekkel írok), és kb fél órát takarítottam meg sokszor a szüleimnek. Volt olyan, hogy a Blogdílerrel kapcsolatosan akadt elintéznivalóm, s mivel az iskola nem kompatibilis semmilyen iskolán kívüli programmal, így volt olyan is, hogy óra alatt kellett egy e-mailre válaszolnom. Igen, ez tény, hogy elvonta a figyelmemet, de nem okozott olyan nagy kárt, mint az le van festve… Kovács Péter szerint ne üzengessünk egymásnak az unalmas órákon. Az eszébe sem jut, hogy a tanóráknak nem kellene unalmasnak lenniük? Talán nem a diák hibája, ha unalmas az óra. Vekerdy azt mondja, ahol unatkozol onnan menekülj …

A telefont soha nem tűrték meg az iskolában. A legtöbb iskola szabályzatában már évekkel ezelőtt is szerepelt, hogy a telefonhasználat, ilyen vagy olyan szankciókat vonhat maga után. Utoljára intőket írogattak be az ellenőrzőbe, ha telefont használtunk órákon. A mostani változások igazából nem volt olyan nagy jelentősége, hiszen, mint előbb említettem már, nem tűrték meg eddig sem a tanárok a telefonok használatát óra közben.

No, de ez nincsen benne a szabályzat módosulásában, ám igencsak fontos dolog: mi van akkor, ha óra alatt használja a tanár a telefonkészüléket? És nem csak kivételes esetekben, amikor valami nagyon fontos dolgot kell elintézzen? Volt olyan tanárom (és nem is kevés), aki, ameddig mi egy kiadott feladaton dolgoztunk, addig a telefonját nyomkodta. Talán építőbb módon kellene a tanárnak is eltöltenie azt az 50 percet, első sorban a tanulók hasznára, nem? Az más. Az más? Már miért? A szabályok ilyen esetben miért csak a diákot érintik? Akkor, amikor mindannyian gyakorlatilag “szimbiózisban” élünk a telefonnal?

Kovács Péter cikkének az üzenetét értem, viszont azt érzem, hogy a mondanivalóval probléma akad. Szerintem ő maga is megérti azt, hogy az embernek bizony hiányozhat a telefonja, hiszen az, hogyha nálunk van, egyfajta biztonságot ad. Az embernek szabadságot nyújt. Ő maga posztolta ezt a bejegyzést a Facebook oldalán (picit vicces, hogy pont a születésnapomon, de most nem az a lényeg…) 

Ő nem “született bele” a technológiába, nem tudja megérteni, úgy érzem azt, hogy mit is jelenthet az a szabadság és mennyi lehetőséget tartalmaz a technológia. Bukur Tamás viszont igen. Nem érzem feltétlenül fairnak, hogy Tamás nyilatkozatát ilyen módon bírálja. Amúgy nekem nem érthető az alkotmány ismerete és a politikus mivolta között az összefüggés. Bűn, ha ismerjük az alkotmányt, ám nem értünk vele egyet? “Rossz” volt Tamás véleménye?  A cikk megjelenése után felhívtam Tamást telefonon, és továbbra is higgadtan kitartott véleménye mellett. Én meg megértem azt, hogy miért.

S ha már úgyis mindannyiunk zsebében ott lapul egy okos telefon miért nem lehetne azt okosan felhasználni? Erre miért nincsen opció? Benne van ugyan, hogy tanár kérésére használhatják a telefont (ahogy eddig is), viszont majdnem soha nincsen ilyen, mivel a tananyag nem kompatibilis a 21. századdal. (Ebbe ne menjünk bele, mert ez egy jóval hosszabb és összetettebb dolog…) Ha már ilyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre, miért nem használjuk ki? Miért nem tanítják a diákoknak, hogy az interneten megjelenő adatok között hogyan tudnak eligazodni? De ettől olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől.

Sajnos kicsit a kommunizmus illatát érzem az iskolák falaiba ivódva. Az újítás elől elzárkóznak, vagy adott esetben egy törvénymódosítás nem ad az iskoláknak más lehetőséget, s ahelyett, hogy javítanák a rendszert, egyre inkább a mélybe repítik. Mikor fog az iskola és a külvilág kapcsolatot teremteni egymást között? És nem csak a telefonok használatára gondolok, hanem mondjuk arra, hogy azt a mennyiségű elméleti oktatást egy picit gyakorlatival bővíteni, felcserélni? Erről persze nem szól a fáma.

Nemsokára kezdődik újra az iskola, használjátok ki az utolsó hétvégét, és mobilozzatok jó sokat, mert nem lehet tudni, hogy mikor adódik erre még alkalom. 🙂 S ha kérdezik, hogy miért nyomkodjátok egyfolytában a telefont, hiszen az iskolában is ezt csináljátok (a szülők szerint), mondjátok meg, hogy ez eddig volt, 2018-ban az iskolákban jelentős változások vannak!

Comments