Ez meg az
Hogyan bánjunk jól a pénzünkkel? dr. Rácz Béla előadásán jártunk
Kit ne érdekelne a fenti kérdésre egy bombabiztos, szakembertől jövő válasz? Arról is sokat hallanai az utóbbi időben, hogy a középsulis tanulámnyok például teljesen nélkülözik az ilyen alapvető, gyakorlatias, életre felkészítő információkat. A fiatalok pedig úgy kerülnek egyetemre, majd ki, a nagybetűs Életbe, hogy fogalmuk sincs arról, hogy hogyan kezeljék jövedelmüket. Ilyen tekintetben mindenképpen hasznos, ha beül az ember egy olyan előadsára, mint amilyenen én is részt vettem. A Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács, avagy a BIT dr. Rácz Bélát a kolozsvári BBTE Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi karának adjunktusát hívta meg fejtátgítót tartani mindennapi pénzügyeinkről. A vendégelőadó arra kérdésre kereste a közönséggel együtt a választ, hogy melyek azok a gazdasági döntések, befektetések, amelyek elősegítik az anyagi biztonságot, megtakarítást. Lehet jegyzetelni 🙂
Már az előadás elején megtudhattuk, hogy sajnos biztos nincsen biztos recept arra, hogy hogyan is tudunk gazdagok lenni, de van pár olyan tanács, amit szem előtt tartva sokkal biztosabb lábakon állhatunk anyagilag.
Jómagam közgazdász végzettségű vagyok, de igyekeztem úgy tekinteni a dolgokra, mint akinek fogalma nincsen a közgazdaságról. Az előadás közérthető volt, és még azok számára is szórakoztató, és tanulságos, akik tényleg azért jöttek el (értitek az online térben…), mert érdekelte őket, hogy hogyan lehet esetleg spórolni, vagy ha eddig is volt már félretett pénzük, azt hogyan tudják még okosabban felhasználni, vagy biztonságba helyezni, úgy, hogy kamatozzon. Na, de ne fussunk ennyire előre.
Az előadó a bemutatójának bevezetőjét, ahogyan egy közgazdasági szakértőtől elvárható, rögvest a számokkal kezdte.

Itt megtudhattuk, hogy mekkorák jelenleg átlagosan a nettó bérek országszerte, és szerintem kitűnő kiinduló pontja volt az előadásnak, hiszen ezekből a számokból is látszik, hogy nagyjából mennyit szoktak az itthoni lakosok általában félretenni, illetve áltagosan mekkora jövedelmekkel operálnak, hivatalosan. Nem hivatalosan ez még rengeteg dologgal kiegészülhet, például kiadott lakásból kapott albérlettel, vagy szülőktől kapott pénzzel, stb… Azt is fontos megemlíteni, hogy azért lehetnek torzítások, hiszen az átlagjövedelemben benne vannak mindazok, akik minimálbért keresnek, és azok is, akik bőven 10.000 lej fölött. Tehát nem kell feltétlenül felkapni a fejünket, ha nem keresünk 3370 lejt… (Vagyis de, mert minimálbérből nagyon nehezen lehet megélni, ha egyáltalán tényleg meg lehet élni…).
Ezután arról is szó volt, hogy a pénz magában nem boldogít, ha nem helyezünk célokat mögé, amit el szeretnénk élni, az összegyűjtött összeggel, akkor nagyon nehéz lesz megtakarítani. A megtakarításokat az is nagyon hátráltatja, hogy folyamatosan a pillanatnyi örömöket hajszoljuk, és a marketingesek is ezeket hajszoltatják velünk. Viszont ahogyan az előadó is kiemelte, fontos, hogy megmaradjunk a racionalitás talaján, és olyan döntéseket hozzunk, amelyek tényleg hosszú távon a hasznunkat szolgálják. Emellett természetesen az is nagyon fontos, hogy kifizessük magunkat, tehát a megtakarításainkat ne a fizetés után megmaradt pénzből tegyük félre, hanem először vásároljunk magunk számára olyan dolgokat, amelyek fontosak, és amelyekre vágyunk, és az azután maradt pénzt tegyük félre.
A következő lépések segíthetnek abban, hogy tudatosan hozzunk megtakarítással kapcsolatos döntéseket:
Az első, és talán a legfontosabb:
Mérd fel a jelenlegi anyagi helyzetedet:

Ez a legtöbb fiatal számára eléggé érdekes dolog, hiszen legtöbbünknek még nincsen saját lakása, nagyon drága autója, vagy több fajta jövedelmi forrása. Viszont vannak kiadásaink, és bizony ezeket számba venni, és lapra (vagy appba) leírni igencsak érdekes, és hasznos lehet. Először is láthatjuk, hogy mi az, amire a legtöbbet költjük (és könnyen rájöhetünk arra is, hogy miből kellene levágni) és természetesen azt is láthatjuk, hogy a pure megélhetéshez nagyjából mennyi pénzre van szükségünk.
Fontos az is, hogy a jövedelmünknek hány százalékát (ami biztos, és havi szintű, annak a 10%-át takarítsd meg, és az olyannak, ami bizonytalan, tehát egyszeri, annak a 80%-át) takarítsuk meg, hiszen ez az első lépés ahhoz, hogy legyen megspórolt pénzünk.
A legfontosabb, és szerintem ez az, ami nagyon sok embernek hiányzik, az a vésztartalék. Legyen annyi pénzünk kötelezően félretéve, ami elegendő legalább 3 havi megélhetésünkhöz.
A második fontos lépés, az pedig:
Határozd meg az anyagi céljaidat:

Ez a lépés elengedhetetlen, hiszen ez az értelmet mindannak, amiért megtakarítunk. Enélkül abszolút hiábavalónak érezzük a megtakarítást, és semmilyen értelmét nem fogjuk látni, így bele is fog törni könnyen a bicskánk az egész történetbe.
A céljainkat jó, ha három időtávra osztjuk fel, ezáltal mindig lesz egy cél, amit el szeretnénk érni.
Ahhoz tényleg tudatos döntéseket hozzunk, fontos az, hogy ismerjük a gazdasági összefüggéseket, és a különböző döntéseink kockázatát.
Erről is szó volt az előadáson:

Fontos azt látni, hogy azt a pénzt nem fogjuk tudni felhasználni, amit befektetünk lekötöttünk, illetve az sem árt, ha ismerjük a pénz időértékét (helló Vállalati Pénzügyek, másodév…).


Rácz Béla az előadásában azt többször is kihangsúlyozta, hogy a biztosabb hozam a legtöbb esetben jobb, és nem feltétlenül érdemes kockáztatnunk úgy, hogy nem vagyunk tisztában a gazdasági mechanizmusokkal, illetve esélyünk sincsen túljárni a tőzsde és a brókerek eszén. A lényeg, hogy jobb ma egy veréb mint holnap egy túzok…
Az előadás szerintem hitetlenül hasznos volt, főleg egy olyan szakértőtőn keresztül, aki nem sámánkodással foglalkozik, hanem napi szinten közgazdasággal. Szerintem mindannyian tanulhattunk belőle, szakmánktól függetlenül, és azt gondolom, hogy ezeket felhasználva tényleg sikeresebben tudunk uralkodni a pénzügyeink fölött. Még akkor is, hogyha a gyakorlat nagyon sok esetben eltér az elmélettől…
Hiszen a pénz van értünk, és nem mi őérte…
A teljes előadást itt tudjátok megnézni.









