Középsuli
“A legtöbb teljesítményorientált diák nem kerül pszichológushoz.” Interjú Deme Ilona szakpszichológussal
Mi a különbség a szorgalmas és a teljesítményorientált diák között? Létezik-e olyan, hogy azoknak a diákoknak, akik csak és kizárólag azért tanulnak, hogy minél jobb jegyeik legyenek, a szüleik nem ezeket az értékeket vallják? Hogyan tudunk szülőként vagy akár kívülállóként segíteni a teljesítményorientáltság leküzdésében vagy tompításában? Erről és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk.
Az interjúból megtudhatjuk, hogy nagyon gyakori problémának számít a teljesítményorientáltság, az, hogy a diákokat csak és kizárólag az eredmény foglalkoztatja. Ez pedig fontos különbség akkor, amikor szorgos, elszánt diákokról beszélünk. A szorgalmas diákok igyekeznek kiegészíteni tudásukat, saját magukhoz képest minél jobban teljesíteni, míg a teljesítményorientált diákok és szüleik soha nem az egyéni fejlődést figyelik, hanem azt, hogy hogyan teljesít a gyerek a közösséghez képest, ez pedig gyakorta problémákat szülhet.
Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a sikeresség meghatározása nagyon képlékeny, tehát nem lehet standardizálni, hogy ki, hogyan válhat sikeressé. Deme Ilona fontosnak tartja, hogy a diákok olvassanak, tájékozódjanak, de ne engedjék, hogy a “rendszer” megölje őket, hiszen, – mint ahogyan arról már olyan sokszor hallhattunk, olvashattunk – , az iskolarendszer nem gyerekbarát, nem a fiatalok egyéni fejlődését veszi figyelembe, ami hatalmas probléma. A sokszor emlegetett és sokak által csodált, amúgy nem véletlenül, finn oktatási rendszer sikeressége pont ebben rejlik, hogy az egyént, a saját értékeivel közösen tartja értékesnek és nem helyez rá egy folyamatos terhet azáltal, hogy társaihoz hasonlítgatja.
Azok a szülők, akik gyereküket másokhoz hasonlítják, legtöbbször ártanak nekik ezáltal. Nagyon gyakori a kiégés szindrómája, hiszen elfáradnak és folyamatosan azt látják, tanulják, hogy mindenáron teljesíteni kell, az érzelmi hátteret egyáltalán nem kapják meg. “Ha jól teljesít, akkor sokat ér, ha nem, akkor pedig nem.” A folyamatos elégedetlenségnek pedig meglesz az ára, akár már rövid távon is, de hosszú távon biztosan.
Az interjú nem rövid, viszont megígérhetem, hogy ha valaki 52 perc videónézésre adja a fejét, nem bánja meg, mert olyan lényeges és elengedhetetlen tényeket hallhatunk a szülő-diák kapcsolatról, arról, hogy mennyire és miért nem barátja a jelenlegi iskolarendszer a diákoknak, illetve, hogy mi magunk, diákok és szülők hogyan kellene változzunk és változtassunk ahhoz, hogy mindenkinek jobb legyen!









