Nagyváradon igen látványos beruházások mentek végbe az utóbbi években. A felújított szecessziós paloták, új utak és terek mellett számos zöldövezetet csonkítottak meg. A városlakók gyakran hangot adnak nemtetszésüknek ezzel kapcsolatban. De valóban romlik a zöldövezetek helyzete Nagyváradon? Szűcs Máté interjúja Fábián Tamás zöld aktivistával.

A témáról Fábián Tamást, az NMD (Nagyváradi Magyar Diákszövetség) zöld ügyekért felelős aktivistáját kérdeztük, aki elkötelezett nagyváradi környezetvédő is.

Szerinted hogy áll Nagyvárad más erdélyi városokhoz képest a zöldövezetek terén?

– Viszonylag jól áll Nagyvárad Erdély-szinten, az utóbbi években több új parkot is létesítettek, rehabilitáltak meglévőket, idén városszerte több száz csemetét ültettek, viszont a városvezetés még mindig nagyon szeret betonozni. Ami a zöldövezetek hasznára válhat az, ha egyre több utcát adunk át a gyalogosoknak és a bicikliseknek, főleg a város központjában. Ez lehetőséget teremt további faültetésekre.

Bővül vagy éppen csökken a zöldövezetek aránya Nagyváradon?

– Inkább bővül a zöldövezetek száma. Berobbant Váradon az ingatlanipar, úgy “nőnek” ki a város több részén a tömbházak a földből, mint a gomba, de szerencsére nem fásított területek esnek “áldozatul”, hanem főleg évek óta kihasználatlan ipari telepek. Ezeknek a környékét többnyire fásítják, viszont míg a csemeték elérik azt a kort, hogy lombkoronájuk rendesen kifejlődjön és pótolni tudja a több tíz éves fák oxigén kibocsátását, az sok időb etelik. Ezért kell megakadályozni minden egyes kifejlett fa kivágását, ha lehetséges.

Szerinted mi szükséges ahhoz, hogy ez a gyakorlat megváltozzon?

– Szükségét látom egy kertészeti hivatal megalapításának, ahol egy szakemberekből álló csoport intézné a város zöldövezeteinek karbantartását (ami némelyik park esetében siralmas jelenleg) és a városvezetéssel együtt dolgozna ezek kibővítésén. Továbbá a városnak szüksége lenne egy faiskolára, hogy a folyamat minél gördülékenyebb legyen. A lakosság érdeklődését fel kell kelteni a környezetvédelemmel kapcsolatban, hogy általuk még nagyobb igény legyen a város “zöldítésére”, ezzel nyomást gyakorolva a városvezetésre.

Mi a véleményed a Körös-parti tervekről?

– Szomorúnak tartom, hogy a városvezetés mindennek az értékét pénzben akarja felmérni, ergo zavarja őket, ha nem tudnak hasznot húzni mindenből, ami a város középpontjában helyezkedik el. A Sebes-Körös Szent László és Dacia híd közötti része egy igazi oázisa a városnak. Szerintem az értéke az érintetlenségében rejlik, egyedinek is nevezhető országos szinten. Ha a város hallgat a közvéleményre, akkor azon kellene dolgozzanak, hogy őrizzék meg ezt a helyet olyannak, amilyen jelenleg is.

Milyen eszközök állnak rendelkezésre egy diákszervezetnek, hogy nyomást gyakoroljon a városvezetésre környezetvédelmi kérdésekben?

– A fiatalok körében növekvő tendenciát mutat a környezettudatosság, egyre nyitottabbak egy ökologikusabb életvitel felé, s egyre jobban piszkálja is az orrukat, ha városi vagy akar országos szinten a környezetvédelemmel szembe menő, vagy azt figyelmen kívül hagyó projekteket akarnak megvalósítani a döntéshozók. Amint az elmúlt években tapasztalhattuk, számos nagy létszámú tüntetést, megmozdulást szerveztek fiatalok világszerte, hogy felhívják a figyelmet a bolygónk megóvásának fontosságára. Ez teljesen jogos is, mivel akiknek hatalmuk van ez irányban cselekedni, azok kevésbé lesznek érintettek, ha a bolygó helyzete az elkövetkezendő 10-20-30 évben rohamosan romlik. Egy diákszervezetnek nagy előnye az online térben történő gyors információközlés. Ezt kiaknázva felhívhatják a figyelmet a településükön történő környezeti problémákra, fel tudják szólítani a politikusokat, egyes esetek kapcsán szövetkezni tudnak civil szervezetekkel és tüntetést szervezni.

Szerintem egy példás cselekedetnek is lehet nyomásgyakorló ereje, például ha egy diákszervezet összefog, megtakarít egy hulladékkal teli zónát, amit a városvezetés direkt figyelmen kívül hagy, ami után a lehető legtöbb platformon beszámol a problémáról, belefoglalva a tényt, hogy a rend fenntartása a közigazgatás feladata lenne, ezzel is kifejezve annak gyengeségét. Ezután lehet kérvényezni a városvezetést, hogy legyen szíves folytatni az elkezdett munkát, akár a lakosságot megmozdítva ez ügyben.

Mi a véleményed a főtéri fakivágásokról? Szerinted az épületek, vagy a növényzet kell érvényesüljön egy főtéren, ahol ilyen gyönyörű épületek vannak, mint Nagyváradon?

Én fontosnak tartom Nagyvárad esetében, hogy érvényesüljenek az épületek, nyitott és belátható legyen a főtér. Azzal a mentalitással van inkább problémám, hogy sok esetben kényszerként tekintenek a zöldövezetek kialakítására. Viszont sikertörténetnek könyvelem el, hogy a nyertes projekt a Körös-menti földalatti parkoló tetőterének kialakításában egy olyan lett, amelyik az ott meglévő több tízéves fákat beleépítette a tervbe, nem pedig a tér teljes átrajzolását tűzte ki célul. Ez egy jó visszajelzés a lakosság részéről, hogy együtt akarnak élni a zölddel, nem pedig szeparálni azt.

A szerző kommunikáció szakos másodéves hallgató, a Transindex gyakornoka.

Nyitókép: Hover Klaudia on Unsplash (részlet)

Comments