Egy gyergyószentmiklósi szobából indultak, de idén nyáron már több erdélyi fesztivál színpadán is feltűnnek. A héten sikerült összehozni egy találkozót Fodor Lászlóval, az indie/alternatív rock zenét játszó Teddy Queen együttes énekes-gitárosával. Nem is haboztam, feltettem neki azokat a kérdéseket, amelyek engem is nagyon érdekeltek.

Honnan származik a nevetek, miért pont ezt választottátok? 

A név forrása egy korai Arctic Monkeys dal címéből származik, a Teddy Picker című dal adta a löketet a névváltáskor, hogy mindenképp használni akarjuk a Teddy szót. Tetszett a kiejtése, és olyan ártatlanságok sugall, ami néha ellentmondásban van a gyakran feszesebb hangvételű dalainkkal – ez annyira tetszett nekünk, hogy úgy gondoltuk, megragadjuk ezt a gondolatot . Azért esett a választásunk a Teddy Queen névre, mert hangzatosnak tartjuk, leírva esztétikus, valamint azt az üzenetet hordozza számunkra, hogy nem minden az, aminek elsőre látszik, ami szerintünk egy fontos gondolat a mai, sokszor első ránézésre ítélkező világban.

Hogyan alakultatok meg? Tipikusan egy fiú zenekarhoz híven (ahogyan azt filmekben is látni szoktuk), egy garázsban bandáztatok?

Annyi különbséggel talán, hogy mi Gegééknél (Péter Gellért dobos) ültünk le először zenélni, egy szobában. Csókával (Csóka Lóránd basszusgitár/ének) volt egy előző kis projektem, és Gegével is ugyanúgy zenéltünk régen egy zenekarban, és kitaláltam, hogy próbáljuk meg együtt hárman. Az első próbálkozások már ígéretesek voltak, összeültünk jammelni és az első pár alkalomkor már a saját dalainkon kezdtünk ötletelni. Valahogy így alakult a egész.

A zenekar tagjai a zenekar megalakulása előtt is ismerték már egymást?

Érdekesség, hogy Gege és Csóka azelőtt nem igazán beszélgettek egymással.

Vannak már olyan eszközök, amiket közösen vásároltatok meg, hogy jobb minőségű legyen a koncertetek?

Igen, a legtöbb eszköz, amire mindhármunknak szüksége van, azt közösen szereztük be, egyébként is minden bejövő összeget jelenleg a zenekarra költünk, minden energiát belerakunk. A minőség nálunk az egyik legfontosabb szempont, ha megtehetjük, hogy egy kicsit is jobban szóljon valamelyik hangszerünk, akkor azt mindig meg fogjuk tenni.

Mikor volt az első olyan fellépésetek, amit ti koncertnek hívtatok?

Gyergyószentmiklóson volt az akkori Retro-Bisztró klubban, akkor jelentünk meg először az emberek előtt, és pozitívan csalódtunk, hogy mennyi biztató szó ért akkor minket. Löketet adott a továbbiakban az a lendület. 

 

Mi jelentett áttörést a zenekar életében?

A 2017-es Legszebb Erdélyi Magyar Dal című versenyen való részvétel és a későbbi helyezéseink (2. hely, különdíj Fodor Lacinak ének/gitár, Újfalusi Gábor Díj – a szerk.). Ez volt az első verseny, ahol komolyabb eredményt értünk el, ráadásul a nyeremények között olyan fellépési lehetőségeket kaptunk, amelyek a 2018-as évünket is megerősítették, még több helyen láthat minket emiatt a közönség 2018 nyarán.

Így, hogy a tagok különböző helyeken laknak, hogyan tudtok gyakorolni?

Minden hétvégén hazautazunk Gegéhez, a hajdani szobából kialakult próbaterembe, Csóka Marosvásárhelyen dolgozik, én meg Kolozsváron vagyok egyetemista. A folytonos próbálás elengedhetetlen, hogy fejlődjünk és ennek nem látjuk akadályát. Sokszor nehéz összeegyeztetni a programot, de ez össze is kovácsol minket, hogy a nehézségek ellenére kitartunk amellett, amit véghez akarunk vinni.

Terveztek-e a későbbiekben ebből megélni, vagy csak egy hobbi marad számotokra?

Jelenleg mindent beleadunk a zenekarba, hogy minden ötletünket és dalunkat el tudjuk készíteni, próbálunk minél magasabbra törni, de a zenekar mellett mindenkinek van valamilyen foglalkozása: Csóka informatikus, Gege szintén az informatikában akar dolgozni a jövőben, én marketinget tanulok. Sok példát látunk jól működő magyarországi zenekaroknál, ahol szintén hasonló a helyzet, és ez valószínű nálunk is ez lesz: a zenekar mindig fog működni, és egyre inkább fejlesztjük, de mellette mindig lesz még valami egyéb is. Csóka szerint unalmas is lenne folyton csak zenélni. Szóval igen, a változatosság és a két lábon állás hajt minket, de a zenekart nem tekintjük egy átlagos hobbinak.

Mi a legnehezebb a zenélésben szerinted?

A zene élvezete mellett megtartani magunkban a fegyelmet, hogy bár épp pillanatnyilag jól szól egy–egy rész, de ne szálljon a fejünkbe a dicsőség, hanem a repertoár minden pillanatát dolgozzuk ki a lehető legprecízebbre, ez főként trióként az egyik legnehezebb feladat a zenélésben szerintünk. Sokszor sok alázatot és gyakorlást igényel.

 

Hogyan próbáljátok meg reklámozni a zenekarotokat?

Legfőképp a dalok a fontosak szerintünk. Ami ez esetben a termékünknek tekinthető, szerintünk a dalaink minősége a legfontosabb. Ezen kívül persze próbálunk aktívan kommunikálni azokon a platformokon, amelyeken vélhetőleg mozog a célközönségünk, Facebook-on és Instagram-on egyre többet kommunikálunk, valamint törekszünk a teljes körű igényesség miatt arra is, hogy a dalaink ne egy sima fotóval legyenek közzétéve, hanem valamilyen vizuális élményt is társítsunk hozzájuk. A dalainkat a jövőben közzétesszük az iTunes, Spotify, és hasonló platformokon is, vélhetőleg így még inkább népszerűsítsük magunkat. De a dalok állnak szerintünk a központban, ha azok nem érintenek meg senkit, az egész reklámozás igazából nem lesz hatásos. Szerencsére nálunk ez a jelek szerint nem így működik, aminek nagyon-nagyon örülünk! 

Készül-e a közeljövőben lemezetek? Hol hallhatunk benneteket?

Hamarosan megjelenik a jövendőbeli nagylemezünk hirdető dala, ami a Kísérj el címet fogja viselni. Június vége fele fog kijönni. És idén leszünk először hallhatók a Double Rise-on, EFOTT-on illetve Tusványoson is.

 

Comments