Egyetem
“Szükséges egy kölcsönös bizalom a tanárok és a diákok részéről is!” – interjú dr. Benedek István egyetemi oktatóval az online vizsgákról
Dr. Benedek István egyetemi tanársegéd, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok oktatója. Arról kérdeztük, milyennek látja a már két féléven át zajló online oktatást, és hogyan látja, hogyan viselik ezt a diákok, valamint kíváncsiak voltunk arra is, hogy az online vizsgákra való felkészüléskor mit ajánl a diákoknak, mire érdemes odafigyelniük.
Már a második félévet zárjuk online, hogy érzed, változott valami, jobban megy az oktatás online?
2020 márciusában még érezhető volt a kapkodás és mondhatni egyfajta fejetlenség, ami nem is meglepő, hiszen gyakorlatilag egyik hétről a másikra kellett átállni az online rendszerre. Az oktatók többsége ekkor ismerkedett a e-learning felületekkel, ráadásul mindenki az egyéni preferenciák alapján választott platformot, ami nem segítette az átláthatóságot. Ehhez képest úgy érzem, hogy a mostani félév már sokkal gördülékenyebben működött és talán a diákok számára is követhetőbb volt az egész.
Mit hiányolnak a tanárok legjobban az online oktatásból?
Az online oktatásnak számos előnye lehet, viszont az a szintű tanár-diák interakció, ami a fizikai térben óráról órára megvalósult, az online térben sokkal nehezebben működik. Én személy szerint ezeket az interakciókat és a diákok részéről érkező visszacsatolást hiányolom a legjobban, ami nem csak verbálisan, hanem a nonverbális csatornák segítségével is közvetítődik egy személyes találkozás során.
...és a diákok?
Erről valószínűleg ők tudnak hitelesen nyilatkozni. Én úgy látom, hogy számukra is egyrészt ezek a személyes interakciók hiányoznak. Másrészt pedig – és ez kicsit túlmutat az oktatás szűk keretein – önmagában az egyetemi környezet diákokkal, tanárokkal, termekkel, könyvtárakkal, büfékkel.
Hatással van-e az online oktatás a diákok teljesítőképességére? Rosszabbul, vagy jobban teljesítenek online?
Az eddigi tapasztalatok alapján én nem láttam érdemi különbséget a diákok teljesítményében. Oktatói részről igyekszünk mi is rugalmasak lenni a jelenlegi helyzetben, a tárgyakat és a követelményeket is aszerint tervezni, hogy az az online térben működőképes legyen.
Mi az a leggyakoribb nehézség, probléma, amibe beleütköztök az online oktatás kapcsán, ti, oktatók, és persze a diákok is?
Oktatóként nem látod a reakciókat és így nem tudod, hogy mennyire sikerült átadni a tananyagot. Amig a fizikai térben ez a legtöbbször egyértelmű, online nem igazán tudod kiszűrni, hogy hol veszítették el a fonalat a gondolatmenetben. Van egy sajátos dinamikája az offline térben megvalósuló interakciónak, párbeszédeknek. Ezzel most az online térben azt hiszem, hogy mindkét fél küszködik.
Sok diákot veszítettek el, most, hogy sokan hazamentek? Sokan döntöttek úgy, hogy ilyen módon nem tudják/nem akarják folytatni tanulmányaikat?
Pontos számokat itt még nem látunk, de az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy nincs lényegesen nagyobb lemorzsolódás. Az viszont jellemző, hogy a haza költöző diákok időközben munkahelyet találtak, így számukra mindenképp plusz kihívást jelent majd, ha visszatérünk a normális kerékvágásba.
Már javábban dübörög a szesszió, de mit tanácsolnál a diákoknak, hogyan készüljenek a mostani vizsgákra?
Azt semmiképp nem javaslom, hogy az eddig bevált tanulástechnikai módszereken változtassanak. Amire viszont érdemes most különösképpen figyelni, az az időgazdálkodás. Az online tér és az otthoni lét egyik specifikus jellemzője lehet, hogy túl sok minden egymásra tevődik és párhuzamosan folyik, így erre most érdemes fokozottan figyelni.
Miben különböznek az online vizsgák az offlinektól legfőképp? Más lett a vizsga struktúrája, újra kellett gondolni a vizsgák menetét?
Mindenképpen kellett változtatni a vizsgák menetén. Én alapvetően két módszert alkalmaztam: a gyakorlat orientált tárgyak esetében a projekt alapú értékelést részesítettem előnyben. A többi tárgyamnál pedig szóbeli vizsgákat terveztünk.
Véleményed szerint az online vizsgák nehezebbek, mint az offline vizsgák?
Szerintem ezt nem tudjuk egyértelműen kijelenteni. Vannak azok a diákok, akik egyébként is komfortosabban érezték magukat a szóbeli megmérettetéseken, így számukra talán a jelenlegi helyzet könnyebben menedzselhető, lévén, hogy most ez a formátum előtérbe került.
Hogyan akadályozzátok meg azt, hogy a diákok az online térben másoljanak, kommunikáljanak egymással a vizsgák alatt?
Itt azt hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben szükséges egy kölcsönös bizalom a két fél részéről. Egyébként több féle lehetőség is áll az oktatók rendelkezésére, amivel elősegíthető a helyzet: szóbeli vizsgában gondolkozol, projekt alapú feladatok mentén értékeled a diákok teljesítményét, egyéni házi dolgozatokat kérsz be, olyan tételsort dolgozol ki, ahol csak meghatározott idő van a válaszadásra.
Könnyebben birkóznak meg a mesteris hallgatók az online oktatással, vizsgákkal, mint az alapképzésesek?
Itt ebben a kérdésben inkább az agilitás és a rugalmasság a kulcskérdés. A mesterisek persze az eddig megszerzett rutint kétségtelenül tudják hasznosítani, de ez nem feltétlenül online specifikus.
Te személy szerint az online vagy az offline oktatást, vizsgáztatást preferálod jobban? Miért?
Én egyértelműen utóbbit, vagyis az offline mellett teszem le a voksomat. Ez egy átmeneti állapot, amihez kénytelenek voltunk alkalmazkodni. Hosszútávon viszont nem támogatnám, hogy az oktatás ebben a formában történjen.
Hogyan tudnak veled konzultálni a diákok a vizsgák után, ha mondjuk a dolgozatukra kíváncsiak, van-e olyan, hogy személyes találkoztok az egyetemen ilyen esetben?
Én igyekeztem többnyire a szóbeli vizsgáztatást előnyben részesíteni. A projekt mukákat pedig próbáltuk közösen átbeszélni, hogy mindenki számára világos legyen a kapott osztályzat. A személyes találkozásokat viszont ebben az időszakban teljesen mellőztük. Ez a vizsgák mellett főleg az államvizsga- és mesteri dolgozatok konzultációit befolyásolta.
Hogyan kapják meg a diákok a szakirodalmat, így, hogy online folyik az oktatás? Változtattál-e te személyesen a tantárgyaid felépítésein, követelményein?
A szakirodalmi források többsége ma már online formában is elérhető, így ez nem gondolom, hogy külön kihívást jelentett. A tantárgyak követelményeit én személy szerint igyekeztem egy fokkal rugalmasabban kezelni.
Te véleményed szerint mikorra állhatunk vissza a régi kerékvágásba, mikorra lesz megoldható az, hogy a diákokkal szemtől-szemben, az offline térben találkozzatok? Egyáltalán látsz-e erre kilátást?
Egyelőre annyit tudunk biztosan, hogy második félévben is marad az online oktatás. Én bízom benne, hogy a következő tanév kezdetéig ez már változni fog, és ha nem is teljesen offline formában, de legalább egy hibrid rendszerben tudunk majd oktatni, ami azt jelentené, hogy a kisebb csoportos szemináriumokat már meg lehetne tartani a fizikai térben, a nagytermes előadások pedig maradnának továbbra is online.









